A kitüntetés az egész sportágnak szól

A kitüntetés az egész sportágnak szól

Balogh Zoltán, az emberi erőforrások minisztere állami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban. Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át Nagy György, a Magyar Sportlövők Szövetségének elnöke, a MOB tagja. Nagy Györggyel nemcsak az elismerésről, de a sportág helyzetéről és sportolói múltjáról, jelenéről is beszélgettünk.

• Mit jelent Önnek ez az állami kitüntetés?
• Az embert mindig váratlanul éri az ilyen, de nagy örömmel fogadtam. Az ember dolgozik, csinálja azt a feladatot, amit elvállalt; sikerül nemzetközi szinten is jól tennie a dolgát, hiszen remek visszaigazolás az, hogy az Európai Sportlövő Szövetségben ismét elnökségi tagnak választottak. Az is nagyon jó visszajelzés, hogy Magyarország 2014-ben, 2016-ban és 2018-ban is kontinensbajnokságnak adott, illetve adhat otthont. Az pedig külön öröm, hogy mindezt az erőfeszítést, munkát észreveszi az állami vezetés (is), és ennek a visszacsatolása ez a kitüntetés.
• Szokták ezt indokolni vagy csak átadják?
• Az átadás mellé van egy rövid indoklás. A sportlövő szövetségben végzett munka és a sportlövő szövetség nemzetközi tevékenysége kapcsán kaptam ezt a kitüntetést. Abszolút nem számítottam rá, meglepetésként ért. Nem gondoltam azt, hogy ennyire figyelemmel kísérik a munkámat, a munkánkat. Nagyon sok szövetség élén cserélődnek a vezetők, így ez a kitüntetés dupla öröm; és bár ezt most én kaptam, a szövetségben dolgozó emberek munkája nélkül, a sportlövők kiváló szereplése nélkül, az elmúlt időszak eredményei nélkül aligha figyeltek volna fel ránk. Úgyhogy ez a kitüntetés nemcsak nekem, hanem az egész magyar sportlövő társadalomnak szól. Köszönet mindenkinek, aki bármilyen formában is segítette, segíti ezt a munkát.
• 2012 decemberében választották meg a hazai szövetség elnökének, és már második ciklusát tölti. Ezek szerint megérte belevágni?
• Az ember egy ilyen civil feladatot azért vállal el, mert úgy gondolja, hogy adós maradt. Gyerekkoromban sportlövő voltam, utána egy picit elkanyarodtam a sportágtól. De a gyerekkori szép emlékeim miatt tartoztam ennyivel ennek a közösségnek. Öröm ebben a közegben dolgozni, és külön öröm az, hogy egy nagyon eredményes időszakot éltünk meg az elmúlt öt évben. Bízom benne, hogy a továbbiakban is hasonló teljesítményekkel hívjuk fel magunkra a figyelmet.
• Ön egy jól menő üzletember. Miért akarták Önt annak idején a küldöttek elnöknek? A szakértelmére vagy az anyagi támogatására számítottak?
• Ezt azoktól az emberektől kellene megkérdezni, hogy mi motiválta őket, akik rábeszéltek, hogy egyáltalán elinduljak. Nem tagadom, jól esett a megkeresés, bár annak idején nem úgy tűnt, hogy az akkor regnáló vezetést le lehetne váltani. Felkértek az elnökjelöltségre, végiggondoltam. Tudtam, hogy elsősorban a munkámat várják. Azt bele is tettem, bele is teszem. Az a rendszer és az a rend, ami működteti ezt a szövetséget, az egy elvárás volt a részemről és ezt a kollégák is magukévá tették. Így sokkal könnyebb dolgozni.
• Korábban egy-egy versenyző vitte hátán a sportágat. Volt, hogy az olimpiai bajnok skeetlövő Igaly Diána, és volt, hogy a világbajnok puskás Sidi Péter szállította az érmeket. Manapság nem egyszereplős a sportlövészet, hiszen Major Veronikától Péni Istvánon át, Csonka Zsófiáig vagy Tobai-Sike Renátáig sokan vannak, akik időről időre hozzák a jobbnál jobb eredményeket. Ez a kiemelt sportági státusszal, a megnövekedett állami forrásokkal magyarázható?
• Egy szerencsés időszakban kerültem a szövetség élére, mert 2013-ban indította el a kormány a sportágfejlesztési koncepciót. Ez egy nagyon átgondolt és jól megszervezett program, amelynek keretében természetesen több pénzhez jutunk. Több fiatalt tudunk felkarolni, több sportlövőt tudunk kiutaztatni versenyekre. A sportágfejlesztési támogatás nélkül ez a munka nem tudna ilyen eredményes lenni. Úgyhogy ezért külön hálásak vagyunk a kormánynak, hogy végiggondolta, hogy lépnie kell és meg is tette ezeket a lépéseket. Nagyon meggondoljuk, hogy miként használjuk fel ezeket a pénzeket, hogy a sportág, az ország a legtöbbet profitáljon ebből. Semmiképpen nem mehet olyan célokra, amelyek ezzel szembemennek, és amelyek jellemzőek voltak a korábbi, 2012 előtti időszakban. De nemcsak a pénzről szól ez az egész, a munkája is ott van az embereknek. Mindenki – akivel együtt dolgozom a szövetségben – igyekszik a tudása legjavát nyújtani a feladatai elvégzése során.
• Sportlövőként, puskásként, később pisztolyosként számos országos bajnoki címmel büszkélkedhet. Mégis nincs hiányérzete, hogy nem valamelyik olimpiai számban nyert mondjuk világbajnokságot?
• Nekem az életem kicsit másképp alakult, mint egy átlagsportolóé. A tanulás picit előrébb szerepelt, mint a sport. Ezért is kerültem ki Moszkvába egyetemre, ahol nem lehetett ugyanazzal az intenzitással lőni, bár az egyetemi csapatnak sportlövőként tagja voltam. Megjegyzem, az egyetemi pályánk egy fedett lőtér volt a ’80-as években. Mi végre most tudunk majd Budapesten a Fehér úton egy fedett lőteret felmutatni. Nincs hiányérzetem, mert akkor én nagyon céltudatosan a tanulásra, az előmenetelemre figyeltem, és a harmincas éveim végén kerültem abba a helyzetbe, hogy egy picit megint vissza tudtam fordulni a sport felé, elkezdtem újra lőni, valamint belevágtam egy másik sportágba is. Nincs hiányérzetem, hogy nem vagyok olimpiai bajnok sportlövészetben, hiszen nem is volt soha valós esélyem arra, hogy az legyek.
• A másik sport, amit űz, az a curling, aminek a magyarországi meghonosítója is. Világbajnoki ezüstérmese és Európa-bajnoki bronzérmese.
• Én a Magyar Curling Szövetségben csak egy sportoló vagyok. Büszke vagyok az imént felsorolt eredményekre, a feleségemmel vegyes párosban voltunk világbajnoki ezüstérmesek 2009-ben és négyfős vegyes csapatban voltunk Európa-bajnoki bronzérmesek 2013-ban, az idei világranglistán pedig a második helyen állunk a vegyes párosban. Sajnálatos módon a hazai megítélés mindig az olimpiai szereplés alapján történik, amit részben megértek. Sajnos, az olimpiára viszont nem jutottunk ki, ezért csak nézőként leszek kint Dél-Koreában, a Téli Olimpiai Játékokon 2018-ban.
• Eljuthat curlingben, vegyes párosban a 2022-es téli olimpiára?
• Meg fogjuk próbálni, bár már nem vagyok már fiatal. A legidősebb olimpiai bajnok ebben a sportágban ötvenkét esztendős, én már elmúltam ötvenkettő. Mondhatjuk, hogy kortalan sportág. A vegyes páros ugyanakkor nagyobb fizikai igénybevételt jelent, mint a négyfős curling. Igyekszem magam fitten tartani.
• Ha sportlövő elnökként mégis lehet hiányérzete, akkor az olimpiai érem hiánya, noha legutóbb, a riói játékokra nyolc sportlövő is kvótát szerzett.
• Mindig az olimpiai érmek mennyisége határozza meg Magyarországon egy sportág valódi elismertségét. Nagyon örültem volna, ha sikerült volna érmet nyernünk Rióban; de tudjuk, hogy sportlövészetben a napi formán múlik, hogy valaki nyer vagy csak huszadik lesz. Abban bízom, hogy lesz annyi esélyesünk Tokióban, akik közül valakinek vagy valakiknek ez a bravúr sikerülni fog.