Folytatná a megkezdett munkát

2012. decembere óta Nagy György a Magyar Sportlövők Szövetségének elnöke, aki szeptemberi megválasztása esetén immár a harmadik ciklusban irányíthatja a sportágat. Az elmúlt közel nyolc év sikereiről, eredményeiről beszélgettünk és arról is, hogy mely területen kell még előrelépni.

 

Mire a legbüszkébb a magyar sportlövészet eredményei közül az elmúlt két elnöki regnálásából?

A két ifjúsági olimpiai  bajnoki címünkre vagyok a legbüszkébb, Péni István 2014-ben, Pekler Zalán 2018-ban lett aranyérmes a fiatalok számára rendezett ötkarikás játékokon. Nemcsak azért, mert olimpián mindig nagy teljesítmény aranyérmet nyerni, hanem azért is, mert ez is mutatja, hogy a fiatalok között mindig vannak, akik képesek világszínvonalú eredmény elérésére.

A sportág ráadásul jól áll az igazolt versenyzők létszámát tekintve, összehasonlítva a 2012-es számokkal.

Harminc-harmincöt százalékos növekedés történt, ami célunk és feladatunk is volt a sportágfejlesztés keretében. Nemcsak a minőségi, a mennyiségi munka is fontos, hogy minél többen válasszák ezt a sportágat. A sportlövészet egy olyan sportág, amit szinte bármelyik korosztály tud űzni, ezért természetesen a fiataloktól az idősebbekig megtalálhatóak a versenyzők között olyan sportolni vágyó emberek, akik szívesen töltik az idejüket a lőtereken.

Az elmúlt nyolc év során többek között három Európa-bajnokságra is sor került Magyarországon.

2014-ben kezdtük a sort a koronglövők kontinensviadalával, aminek Sarlóspuszta volt a helyszíne. Ezt azért tekintem nagy sikernek, mert előtte 80 évvel korábban volt világbajnokság koronglövészetben hazánkban, 1934-ben. Jó érzés volt visszahozni a szakág legjobbjait Magyarországra. Utána jött a 2016-os 10 méteres Eb, aminek Győr volt a házigazdája, ami azért is jelentett nagy örömöt, mert a már meglévő öt olimpiai kvóta mellé sikerült még hármat szereznünk. 2018-ban pedig ismét Győrben rendezhettünk 10 méteres puska-pisztoly kontinensviadalt, amikor szintén kitettek magukért a magyar sportlövők. Kisebb léptékű, de fontos esemény volt 2019-ben nyáron a gyenesdiási futócéllövő kontinensbajnokság, ősszel az első alkalommal kiírt ifjúsági sportlövő Európa-bajnokság Budapesten, a Fehér úti Nemzeti Lőtéren, amely hatalmas magyar sikerrel zárult, hiszen mindkét csapatverseny végén a magyar himnusz csendülhetett fel. Tavaly az Európai Sportlövő Szövetség közgyűlésére is nálunk kerülhetett sor, amire korábban még nem volt példa. Ráadásul mivel egybeesett a fiatalok kontinensviadalával, a küldöttek is láthatták, hogy mennyire jól tudunk versenyt szervezni, rendezni, ami egy következő kandidálásnál segítségünkre lehet, amikor két vagy több ország közül kell választani a helyszín kijelölésekor.

Ráadásul láthatták a sportág büszkeségét a Nemzeti Lőteret, amire már nagyon nagy szüksége volt a hazai sportlövészetnek.

Még nagyon kicsi voltam, amikor arról beszéltünk, hogy milyen jó lenne egy fedett, 25-50 méteres lőtér. Ez már elég régen történt, és most jutottunk el oda, hogy a legjobb sportlövőink lehetőséget kaptak arra, hogy akár télen is fedett helyen tudjanak edzeni. A döntő pálya nemcsak azért fontos, hogy a versenyek után a finálét jó körülmények között lehet megrendezni, hanem ez a döntő pálya egyben a legjobbjainknak a téli felkészülését is segíti. Ahogy azóta is a legtöbben ott edzenek és készülnek a nagy versenyekre. Magam is lőttem mínusz három Celsius-fokban januárban 25 méteren, semmiképpen sem ugyanaz az érzés, mint amikor az ember, fedett körülmények között, melegebb időjárásban, különös szélhatások nélkül tudja az edzésmunkát elvégezni. Biztos vagyok benne, hogy ez segíti majd a versenyzőinket, hogy tovább fejlődjenek és jobb eredményeket érjenek el.

Több pozíciót is betölt az Európai, illetve a Nemzetközi Sportlövő Szövetségben. Mire a legbüszkébb?

A 2012 decemberi, hazai elnöki megválasztásom után viszonylag gyorsan, 2013 májusában bekerültem az Európai Sportlövő Szövetség (ESC) elnökségébe. Ez nemcsak az én, hanem az egész magyar sportlövőtársadalom sikere, hiszen mi, magyarok fontos szereplői vagyunk az európai sportlövészetnek. 2018-ban pedig a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) legfelsőbb irányító szervébe, az ún. Administrative Councilba választottak be. Ez a két pozíció azért is nagy siker, mert minden információról első kézből értesülök, minden egyes döntésnél ott vagyok, tudom azt, hogy milyen módon lehet a magyar szövetség érdekeit képviselni és elősegíteni mindkét szervezetben.

A koronavírus-járvány miatt eddigi elnöki regnálása alatt csak egy olimpiára kerülhetett sor, hiszen az idei, tokiói ötkarikás játékokat egy évvel elhalasztották. 2016-ban, Rio de Janeiróban Sidi Péter légpuskában elért ötödik helye volt a legjobb magyar sportlövő eredmény.

Nagyon sajnálom, hogy nem tudtunk elmenni Tokióba idén, bízom benne, hogy 2021-ben már nem halasztják el az olimpiát. Ez minden sportolónak nagyon fontos lenne. Remélem, hogy jó döntés születik és megtartják majd az ötkarikás játékokat, mert nem szabad rettegésben élnünk az életünket. Meg kell tanulni együtt élni a koronavírussal. Tudjuk, hogy ma már milyen nehéz bármelyik sportágban is érmet nyerni egy olimpián, ez a sportlövészetben fokozottan igaz. Nagyon büszke vagyok Sidi Péterre, hogy ötödik lett légpuskában és három egymást követő nyári játékokon pontszerző tudott lenni. Ráadásul kijutott a hatodik olimpiájára, Tokióba is. Nagyon szeretnénk, hogy a japán fővárosban érmet vagy érmeket nyerjenek a magyar versenyzők, de sajnos, garanciát nem tudunk adni. Tudjuk, hogy két egymást követő napon teljesen más eredmény születne a sportágunkban. Ugyanakkor kvótás versenyzőink képesek arra, hogy érmet szerezzenek. Bízom benne, hogy jól jön ki a lépés számukra, és valóra is válnak álmaik. Azt is remélem, hogy a hátralévő kvótaszerző versenyeken még legalább két magyar tudja kvalifikálni magát az olimpiára.

Mekkora költségvetésből gazdálkodhat manapság a magyar szövetség a 2012 előtti évekkel összehasonlítva?

Köszönve a sportágfejlesztési támogatást a kormánynak, amit nagyon jól átgondolva indítottak el, két és félszerese, akár háromszorosa is a költségvetése a szövetségünknek, mint ami 2012 előtt volt. Erre nagy szükség volt, és ennek köszönhetően sok fiatallal tudjuk megismertetni a sportágat. Nem véletlen, hogy fiatalodik az a korosztály, amely nagy versenyekre ki tud jutni, mert már egészen fiatalon el tudjuk kezdeni versenyeztetni sportlövőinket, Eb-re, vb-re, világkupákra tudjuk kiutaztatni őket. Ennek eredményeként már nagyon fiatalon oda tudnak érni a felnőtt mezőnyben is. Nem véletlen, hogy négy ötkarikás kvótásunk közül egyikük tizenéves, kettő pedig a huszas éveinek az elején jár. Ez is mutatja azt, hogy igyekszünk az államtól kapott pénzt jól elkölteni, hogy minél eredményesebbek legyünk ebben a sportágban. Picit hamarabb tudunk puskát venni a tehetségeinknek, picit több lőszert tudunk biztosítani számukra, többet tudnak edzeni, több olyan versenyre jutnak el, ahol fel tudják mérni, hogy hol tartanak. Ez valószínűleg újabb lendületet ad nekik arra, hogy miként lehetnek még jobbak és segítik őket abban, hogy később a felnőttek között is nagy eredményeket érjenek el. Az állami támogatás mellett szponzorok, támogatók is segítik a sportágunkat, amiért szintén csak köszönetet mondhatok.

Ma már egy magyar sportlövő lehetőségei közelebb vannak egy német vagy orosz ellenfél lehetőségeihez, mint 10 évvel ezelőtt voltak?

Ma Magyarországon ezzel a támogatási rendszerrel oda lehet érni a világ élvonalába, természetesen rengeteg munkával. De aki ezt a munkát elvégzi, az oda tud jutni a legjobbak közé, mert a fegyver és a lőszer minőségén nem múlik.

Ha szeptember 21-én a küldöttgyűlés tagjai bizalmat szavaznak Önnek, akkor harmadik elnöki ciklusa következik. Miben van hiányérzete, milyen céljai vannak?

A korong szakágban van hiányérzetem, mert sajnos a 2016-os olimpiára nem jutott ki magyar koronglövő, és a mostani kvalifikációban sincs egyelőre kvótánk. Ez önmagában nem lenne baj, de úgy érzem, mintha a szakág fejlődése kicsit megállt volna, és a következő időszakban - amennyiben megválasztanak - feltett szándékom, hogy a korong szakágat is felrázzuk, az utánpótlással feltöltsük, mert a fiatalok nélkül nem lesznek olyan nagyszerű sportolók, mint az olimpiai bajnok Igaly Diána. Ezért szeretném megtalálni a jövő Igaly Diánáit a következő időszakban. A többi szakágban szeretnénk folytatni a megkezdett munkát úgy, hogy az eredményességünk legalább olyan legyen, mint volt az elmúlt években. Amikor 2012 decemberében először hívtam meg a felnőtt és a különböző korosztályok Európa-bajnoki és világbajnoki érmeseit egy elnöki vacsorára, még csak nyolc sportlövő volt jelen. Legutóbb ez már hatvannégyre bővült. Szeretném ha ez a szám nem csökkenne.

 

km