Buenos Aires: Már csak a mentális felkészülés van hátra
Igazán sikeres világbajnokságot zárt Pekler Zalán, aki a juniorok mezőnyében a férfi kisöbű szabadpuska fekvő és összetett számában is ezüstérmet szerzett Csangvonban. Ráadásul a Vas Péterrel és Prágai Patrikkal kiegészülő hármas a 3X40 lövéses versenyben bronzérmet nyert csapatban. A közelgő ifjúsági olimpia kapcsán kérdeztem a Buenos Airesben egyedüli magyar sportlövőként induló Pekler Zalánt.
Mennyire alakultak úgy a versenyek a dél-koreai városban, ahogyan azt előzetesen elképzelted?
Teljes mértékben úgy alakultak, hiszen ennél szebben nem is sikerülhetett volna, minthogy három érmet nyerek és ebből kettő egyéni érem. Légpuskában persze jobb eredményre számítottam, és itt most elsősorban a 618.6 körre gondolok. Ennél többet szerettem volna lőni (az egyéni csúcsa 629.7 kör – a szerk.). Mindenesetre jó felkészülés volt az ifjúsági olimpiára. A csangvoni versenyekből sokat lehet meríteni és tanulni is belőle.
Mivel magyarázható az, hogy ilyen jól mennek az 50 méteres számok?
Azzal, hogy minden adott. Jók a körülmények Komáromban, hiszen van fedett 50 méteres pályánk, van lőszer bőven és a legmodernebb puskával készülhetek. Csak az edzésre kell koncentrálni.
Az ifjúsági olimpián, Buenos Airesben viszont csak 10 méteren lesznek versenyek.
Ez így van. Egyéniben a légpuska és az úgynevezett vegyes csapat. Szeretnék 624 kör környékén lőni, és bejutni a nyolcas döntőbe. Ott már minden megtörténhet, de nem tagadom, hogy éremért utazom Buenos Airesbe. Ez számomra az év fő versenye. Ami a vegyes csapatot illeti: az némiképp lutri, de szeretném, ha az is jól sikerülne.
Október 7-én lesz a légpuskaszám. A hátralévő napokban mit lehet még tenni?
A munkát elvégeztük az edzőmmel, Kisvárdai Istvánnal. Már csak a finomhangolás van hátra. Ilyenkor már nem az a legfontosabb, hogy minél többet eddzen az ember, hiszen a sok lövésszám bennem van, amit a hosszú évek alatt teljesítettem. Inkább a mentális felkészülésre kell hangsúlyt fektetni. Nem tagadom, hogy egy-egy verseny előtt megfordul a fejemben, hogy mi is a tét; de szerencsére ki is tudom ezt kapcsolni. Amikor beállok a lőállásba, már csak arra figyelek, hogy minél több nagy tízest lőjek.
Az mennyire teher vagy mennyire motiváló, hogy négy esztendővel ezelőtt Péni István egy arany- és egy bronzéremmel tért haza az ifjúsági olimpiáról, Nanjingból?
Természetesen motivál. Szeretném a szép hagyományokat folytatni, és megismételni vagy akár túl is szárnyalni Istók teljesítményét.
A család mit szólt a csangvoni kiváló szereplésedhez?
Nagyon örültek neki. A kezdetektől támogatnak, az első puskám még a szüleim vették. Remélem, hogy Buenos Aires után is büszkék lesznek rám.