„Alakuljon ki végre egységes képviselet”

NS.hu

Az Európa-bajnok Csonka Zsófia a sportolói bizottság elnökeként is szeretne eredményes lenni, a feladatra absztrakt képek festésével és zongorázással hangolt.

– Hány papírt jegyzetelt már tele?
– Vannak ötleteim... – felelte az Európa-bajnok pisztolyos Csonka Zsófia (PSN Zrt.), akit egyhangú szavazással választott meg a sportolói bizottság elnökévé a Magyar Sportlövők Szövetségének elnöksége. – Abból nem szeretnék engedni, és ezt az alakuló ülésen is hangsúlyozni fogom, hogy végre egységes képviselet alakuljon ki a sportágunkban, amely egyértelműen fogalmazza meg a többség véleményét, s amely a sport érdekeit és jövőjét tartja szem előtt – sportolói szemszögből.

– Említene konkrét példákat?
– A sportlövészet különleges sport, nagy a versenyzők közti korkülönbség, a tizenéves és a negyven feletti is ugyanabban a szerepkörben van jelen. Erre építve szeretnék életre hívni egy sportági fesztivált, amelyen minden korosztály képviselője kötetlen formában mondhatna véleményt. Szeretném, ha meg tudnánk jelenni a közösségi médiában, így könnyedebb formában tájékoztathatnánk a sportlövőcsalád tagjait a célokról, eredményekről, és közvetlenebb kapcsolat alakulna ki a sportolók között. A sportolóknak szóló workshopok szervezésével továbbá dédelgetett álmom válna valóra: negyedévente szerveznénk olyan szakmai fórumot, amelyen a legújabb sporttudományos trendnek megfelelő, használható tudást kapnának a versenyzők.

– Lendületesen beszél új szerepköréről. Újra a régi fordulatszámon pörög?
– Lelkesít a feladat, mert szeretném hinni, hogy a sportolói bizottságoknak nemzeti és nemzetközi szinten is lehet akkora befolyásuk, hogy mielőtt döntés születik egy kérdésről, részt vehetnek a megvalósítás kitalálásában és testre szabásában. Kezdek visszazökkenni a mindennapokba, de kicsit még lázadok. Szeretnék fokozatos tempóban visszarázódni, egyben visszavenni a korábbi fordulatszámból, mert az már nem volt egészséges.

– Azért edzésbe állt már?
– Le sem álltam, kértem és kaptam otthonra az önkéntes karantén idejére egy SIUS elektronikus célberendezést, és miután a lakás két legtávolabbi pontja között tizenhárom méter van, a tízméteres számra tudtam gyakorolni. Végre el tudtam kezdeni foglalkozni azokkal a hibákkal, amelyeket az elmúlt évek folytonos rohanásában a szőnyeg alá kellett söpörni. A folyamat kicsit megakadt, amikor kiderült, hogy törölték a versenyszezonunkat. Azóta sportpisztollyal is elkezdtem az alapozást, de nem erőltetem, nincs okom sietni. Az olimpiai kvalifikációs versenyek átkerültek a jövő évre, motiváló távolságba; nincsenek túl közel, hogy szorongassák a torkomat, sem annyira távol, hogy ne foglalkozzak velük. Van idő újra felépíteni mindent.

– Ezek szerint nyert az olimpia elhalasztásával.
– Noha az ok, a világjárvány sajnálatos, az én életemben csupa pozitív hozadéka van a történteknek. Lassan huszonnégy éve űzöm a sportlövészetet, szabad nyaram rég nem volt. Az elmúlt három és fél évben extrém igénybevételnek voltam kitéve, totálisan kiégettem magam. Noha nehéz volt elengedni az állandó készenlétet, végre fel tudtam tölteni a tartályokat, amelyek mostanra kiürültek. Szeretném hinni, hogy jól használtam fel az ajándékba kapott időt.

– Mivel töltődött?
– Csupa önkifejezéshez kapcsolódó tevékenységgel: rengeteget zongoráztam és újra elkezdtem festeni, több absztrakt képem is született. Jólesett a lelkemnek, hogy a háziasszonyi szerepben is kiteljesedhettem, élmény volt naponta főzni a home office-ban dolgozó férjemre.